MALDÍV-SZIGETEK
Ország: Maldív Köztársaság
Kontinens: Ázsia
Terület (km2): 300
Lakosság száma: 392.000 (2016-os becslés)
Főváros: Male
Általános kapcsolatok
Államforma: elnöki köztársaság
Diplomáciai kapcsolatok szintje: nagyköveti
Diplomáciai kapcsolatok felvételének időpontja: 1975. május 25.
Megállapodások
2021 - Oktatási megállapodás
Találkozók
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a 2017. május 14-én Pekingben megrendezett Egy Övezet Egy Út („One Belt One Road” – OBOR) fórum margóján kétoldalú megbeszélést folytatott Mohamed Seed maldív-szigeteki gazdaságfejlesztési miniszterrel.
ORSZÁGISMERTETŐ
Földrajzi jellemzők
A Maldív Köztársaság egy szigetország az Indiai-óceánon, India délnyugati csücskénél. Észak-déli irányban kb. 800 km hosszan nyúlik el kicsivel az Egyenlítőn túlra. A szigetország 26 atollból, 1192 szigetből áll, amelyből kb. 200 lakott, további 87 a turisták részére fenntartott hely. A szigetek ritkán emelkednek 2,5 méternél magasabbra a tengerből és egyikük területe sem nagyobb 13 km²-nél. A szigetek összterülete mintegy 300 km². Az alacsony tengerszint feletti magasság miatt a szigetek létét a globális felmelegedés miatti tengerszint-emelkedés fenyegeti. Éghajlata trópusi, a hőmérséklet többnyire csak éjszaka csökken 25 C alá. Az időjárást kétféle monszun befolyásolja: a csapadékos, szeles délnyugati monszun májustól októberig tart, az északkeleti monszun novembertől áprilisig tart.
Rövid történelmi áttekintés
Kb. i. e. 500 körül Dél-Indiából buddhista vallású indo-árják vándoroltak be, akik benépesítették a szigeteket. Őket a malájok és a szingalézek követték, majd a 12. sz. közepén arab és perzsa kereskedők jelentek meg, akik a szigeten egy szultanátust alapítottak és bevezették az iszlám vallást. 1558-ban a portugálok foglalták el, akiket németalföldiek, franciák és angolok követtek a szigeteken. 1802-ben brit védnökség lett. A második világháborúban a nagyobb szigeteken angol haditámaszpontokat, valamint 1942-ben a Gan-szigeten egy katonai repülőteret hoztak létre. 1953 januárjától köztársaság lett, amelynek elnöki posztját a szultán egyik rokona töltötte be. Egy népszavazást követően 1954-ben ismét bevezették a szultanátust. 1965-ben vált függetlenné, majd 1968-ban az ország – az alkotmány megváltoztatásával – elnöki köztársaság lett. A britek 1973-ban hagyták el végleg a szigeteket, mert a katonai repülőterekre vonatkozó használati jogosultságuk lejárt.
A függetlenné vált Maldív-szigeteken egyfajta politikai stabilitást és gazdasági fejlődést eredményezett Maumoon Abdul Gayoom 30 évig (1978-2008) tartó uralma, jóllehet politikai rendszerét autoriter vonások és a szabadságjogok korlátozása, valamint meghatározott üzleti csoportok szubjektív, és részrehajló módon történő előnyben részesítése jellemezte.
2008-ban új alkotmányt fogadtak el, ami alapján első alkalommal rendeztek közvetlen elnökválasztást. Az elnökválasztást Mohamed Nasheed és követői nyerték meg. A 2009-ben tartott parlamenti választásokon az MDP szerezte meg a szavazatok többségét, és - bár a first-past-the post választási rendszer miatt az egykori állampárt, a Dhivehi Rahyithunge Party (DRP) szerezte meg a parlamenti mandátumok többségét - a koalíciós egyeztetések eredményeként végül Nasheed elnöknek sikerült kormányt alakítania, amely azonban csekély és bizonytalan parlamenti többség birtokában kormányzott, időről-időre különböző kérdések mentén kialakuló belpolitikai válságoktól kísérve.
2012-ben azonban az ország első demokratikusan választott elnöke, Nasheed lemondásra kényszerült, és az előző elnök féltestvére, Yameen került hatalomra. Nasheed-ot 2015-ben kétségekre okot adó tárgyaláson terrorizmus vádjával 13 évi börtönre ítélték, 2016 januárjában nemzetközi nyomásra (főként India, Srí Lanka, UK, USA) egy hónapos távollétet engedélyeztek számára londoni gyógykezelés céljából. Londonba érkezve menedékjogot kért és kapott az Egyesült Királyságban.
Politikai berendezkedés
Elnöki köztársaság, Abdulla YAMEEN Abdul Gayoom elnök 2013 novemberétől mind az államfői, mind a kormányfői posztot betölti. A következő elnökválasztásokra 2018-ban kerül sor. A parlament (People’s Majlis) egykamarás, 85 képviselői hellyel, közvetlenül választott képviselőkkel. A következő parlamenti választásokra 2019-ben kerül sor. A fő ellenzéki párt a Maldivian Democratic Party
Népesség, nyelv, vallás
Lakosságszám kb. 392 ezer fő. A népesség indiai, valamint szingaléz és arab származású. Az őslakosok közül kb. 100-200 él még. Az uralkodó vallás a szunnita muszlim. Hivatalos nyelv a dhivehi (a maláj, az arab, és a hindi keveréke). A születéskor várható átlagos élettartam 75,8 év. Írástudók aránya 99,3 százalék. A népesség 47,5 százaléka városlakó.
Kultúra, sajtó
A sajtó állami monopólium, az utóbbi időben 3 magánkézben lévő tévé csatorna jelent meg, a sajtószabadság megkérdőjelezhető.
Közlekedés
Autók és utak csak két helyen, a fővárosban ill. Fuvamullah-szigeten találhatók. Az országban két nemzetközi reptér található: a Malé International Airport a Hulhulé-szigeten és a Gan International Airport a Gan-szigeten. A cél, hogy öt év múlva a Maldív-szigetek 21 repülőtérrel fog rendelkezzen, hogy minden sziget másfél órán belül elérhető legyen egy repülőtérről. A legfőbb közlekedési eszköz a hajó.
Fegyveres erők
Elhanyagolható létszám és haderő. Fő feladata a rendőrség munkájának támogatása.
Gazdaság
A maldív gazdaság erőteljesen támaszkodik a turizmus bevételeire, ez a növekedés, a munkahelyek és a bevételek fő mozgatója, melynek változása alapvetően befolyásolja az ország gazdasági tevékenységét. Az ország a történelme során először, 2020. március 27. és július 15. között zárta le a határait (ekkor teljes beutazási tilalom volt érvényben), ami a turizmus teljes leállását eredményezte. A COVID-19 járvány leállította a globális turizmust, így bár a Maldív-szigeteken a járvány egészségügyi hatásait sikeresen korlátok között tartották, a gazdasági következményei pusztítóak voltak. A turizmus szeptemberi újranyitásával együtt is mindössze az előző éves látogatószám alig 1/3-a látogatott el Maldív-szigetekre - ez a legalacsonyabb szám 2002 óta.
A Világbank adatai alapján 2020-ban 32,2% a GDP zsugorodása (összehasonlításul: a 2004-es cunami utáni évben 13,1%-kal zsugorodott az ország gazdasága). A turizmus bevételei 67%-kal csökkentek, ami USD. 1.859 millió bevételkiesést okozott az országnak, a halászati export 19%-kal esett vissza. A 2021-es évre 13,5%-os növekedés a prognózis és az előrejelzések lassú, de stabil talpraállást valószínűsítenek.
Az ország kókuszon és halon kívül mindenből importra szorul, 2014-ben kereskedelmi deficitje közel USD 1,7 milliárd volt. Fő import beszállítók: Kína, India, az Egyesült Arab Emirátusok, Szingapúr, Oman, Malajzia, Sri Lanka és az EU. Az áruexport 2019-ben elérte a 360 millió USD-t, azonban 2020-ban 28,6%-kal visszaesett. Az ország fő export-célországai Thaiföld, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és az USA. Az import 36,3%-kal csökkent.
A minőségi turizmus a közepesen gazdag országok közé emeli a Maldív-szigeteket: az egy főre jutó GDP 2019-ben 10.626 dollár volt, ez azonban a lakosság életszínvonalában alig jelenik meg.
