SRÍ LANKA
Ország: Srí Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság
Kontinens: Ázsia
Terület (km2): 65.610
Lakosság száma: 22.409.381 (2017-es becslés)
Főváros: Colombo
Általános kapcsolatok
Államforma: elnöki típusú köztársaság
Diplomáciai kapcsolatok szintje: nagyköveti
Diplomáciai kapcsolatok felvételének időpontja: 1959. február 15.
Politikai kapcsolatok
Fontosabb egyezmények
- 1972 Műszaki-tudományos Együttműködési Egyezmény
- 1975 Kulturális Együttműködési Megállapodás
- 2022 Oktatási megállapodás
Magas szintű látogatások
- 1964 T.B. Illangaratne külkereskedelmi miniszter
- 1968 Gonewardene iparügyi, halászati és közlekedési miniszter
- 1969 Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter
- 1971 R.S. Perera tájékoztatási és rádióügyi miniszter
- 1972 Szekér Gyula nehézipari miniszter
- 1980 A.C.S. Hameed külügyminiszter
- 1982 Puja Frigyes külügyminiszter
- 1999 Batty Weerakon tudomány- és technológiaügyi miniszter
- 2005 Bársony András, a KÜM politikai államtitkára
- 2012 Martonyi János külügyminiszter, G. L. Peiris külügyminiszter
- 2013 Kövér László, az Országgyűlés elnöke
- 2016 Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
- 2017 Malik Samarawickrama fejlesztési stratégiai és nemzetközi kereskedelmi miniszter
- 2022 Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
ORSZÁGISMERTETŐ
Földrajzi jellemzők
Az indiai szubkontinenstől a Palk-szoros választja el az indiai-óceáni szigetországot. Területe: 65.610 négyzetkilométer. Tengerpartja: 1340 km. Felszíne változatos: középső részét a központi hegység vonulatai borítják, területének négyötödét a hegyvidéket övező széles, termékeny síkság alkotja. Művelhető földterület: 14%, erdő: 32%. Fő folyói: Mahaweli, Aruvi. Az éghajlata trópusi, évente két meleg, esős évszakkal (monszun): december-februárban és május-szeptemberben. Az évi átlagos középhőmérséklet 26-30 C*. Legmelegebb hónapok: április és május.
Rövid történeti áttekintés
Az Indiából származó szingalézek és tamilok az i.e. V-II. században népesítették be a szigetet, amely a XVI. században a portugálok fennhatósága alá került. Őket a hollandok űzték el a XVII. század elején, de a sziget közepén lévő Kandy királyság függetlenségét meghagyták. A XIX. század elején vette kezdetét az angol gyarmati időszak (Ceylon). 1815-ben Kandy is brit fennhatóság alá került. A függetlenség 1948. február 4-i elnyerésekor domíniummá nyilvánították, ez a státusza csak 1972-ben szűnt meg, s akkor változtatták át nevét Srí Lankára. 1955-től az ENSZ tagállama. 2009-ig – a tamil lakosságú területek függetlenedési törekvései miatt – véres polgárháború dúlt az országban.
Politikai berendezkedés
Az 1978-ban elfogadott alkotmány szerint Srí Lanka „demokratikus szocialista köztársaság”, valójában elnöki típusú parlamentáris demokrácia, ahol a 7 éves időtartamra, közvetlen úton választott köztársasági elnök jelentős végrehajtói hatalommal rendelkezik. A Parlament egykamarás, 225 képviselővel, akik közül 196-ot közvetlenül választanak. Jelenleg folyik az új alkotmány kidolgozása, amely csökkentené az elnöki jogkört, tükrözné a társadalmi megbékélést célzó törekvéseket, úgy, hogy a buddhistákat érintő cikkelyek változatlanok maradjanak. Sirisena elnök államfő és egyben a kormány feje is. A 2015 óta hatalmon lévő koalíciós kormányt (National Unity Government) a Wickremesinghe miniszterelnök vezette United National Party és Sirisena elnök pártja, a Sri Lanka Freedom Party alkotja.
Népesség, nyelv, vallás
Népesség: 22.409.381 fő (2017. júliusi becslés). Szingaléz (74%) tamil (18,2%), arab eredetű mór (7,1%), holland eredetű burgher (1%), maláj (1%). Az írástudók aránya: 90,2%.
Hivatalos nyelv: szingaléz, tamil és angol.
Vallás: buddhista (69,3%), hindu (15,5%), keresztény (7,6%), muzulmán (7,6%)
Népsűrűség: 318 fő/km2 A városi népesség aránya 20%. Fontosabb városai: Colombo, Jaffna, Kandy, Trincomalee, Galle.
Lakosságszám kb. 22 millió 410 ezer fő. A születéskor várható átlagos élettartam 76,9 év.
Kultúra, sajtó
A sajtószabadság az országban jelenleg is korlátozott, a sajtó képviselői körében öncenzúra működik. A kormány intézkedéseivel kapcsolatosan kritika a sajtóban szinte nincs. Hasonlóan ehhez, a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság kérdése is több problémát vet fel: az üzletemberek, értelmiségiek többsége kifejezetten óvatosan nyilatkozik még akár a helybeli diplomaták előtt is.
Közlekedés
Baloldali közlekedés, a helyi utak állapota rendkívül rossz, jellemző a közlekedési szabályok kaotikus alkalmazása.
Fegyveres erők
Önkéntes, 3 haderőnem (szárazföldi hadsereg, légierő, haditengerészet). 2016-ban a GDP 2,44 százalékát fordították katonai kiadásokra.
Gazdaság
A tamil szeparatistákkal folytatott több mint 25 éves polgárháború 2009-es lezárása óta Srí Lanka a dél-ázsiai térség egyik legtöretlenebbül fejlődő országa volt: a gazdaság 2011-2016 között átlagban 5,34%-kal növekedett, majd 2016-tól némi lassulás következett be. A növekedés nagy költségvetési deficit mellett ment végbe, amely azonban megfelelt a kormány által tervezett mértéknek.
A COVID-19 járvány következtében Srí Lanka gazdasága 2020-ban -3,6%-kal zsugorodott, ami számos, a pandémiával küzdő országhoz hasonlóan az eddigi legrosszabb gazdasági növekedési adat. Bár a kormány intézkedései elősegítették a járvány első hullámának sikeres visszafogását, azonban különösen erősen sújtották az idegenforgalmat, az építőipart és a közlekedést, miközben a textiliparra az összeomló globális kereslet is hatással volt (az európai és amerikai vevők sok esetben az érvényes megrendelések alapján már legyártott kollekciókat egyszerűen nem vették át). A munkahelyek elvesztése és a jövedelmek kiesése következtében összeomlott a magánfogyasztás, a beruházásokat pedig a bizonytalanság akadályozta.
A járványügyi védekezés miatt növekvő állami kiadások mellett a bevételek csökkentek, ami a költségvetési hiány jelentős növekedését eredményezte, az adósságállomány pedig a becslések szerint elérte GDP 110%-át. A pénzügyi forgalomban nagy kiesést okozott a szolgáltatások, főként a turizmus kiesése, amely miatt az ebből származó bevétel az 1/6-ára esett vissza. A külföldön dolgozó Srí Lanka-i állampolgárok által a családjaiknak hazautalt készpénz összege a GDP 8-9%-át adja.
A devizatartalékok 2021 februárjában 11 éves mélypontra csökkentek. 2021 szeptemberére az országban pénzügyi válság kezdeti jelei mutatkoznak, ugyanakkor az esedékes adósságszolgálatait egyelőre határidőre teljesítette.
Srí Lanka legjelentősebb export piaca az EU, ahová 2020-ban a kivitel 32,1%-a irányult. Az országok szerinti felsorolásban az USA (25,29%) a legjelentősebb partner, ezt követi az Egyesült Királyság (9,19%), valamint India, Németország és Olaszország. Az export legnagyobb tétele 2020-ban továbbra is a készruha és textilek (44%), a tea (12,4%, amely ez előző évben még több mint 20%-ot tett ki), a gumi és termékei, valamint a dohány voltak. Ez a négy termékkör adja az export közel 69%-át, a fennmaradó rész több árucsoporton oszlik szét. A legjelentősebb import-tétel továbbra is a tüzelőanyagok, a textilipari (alapanyag) import, a gépek és berendezések valamint az építőanyagok és a vegyipari termékek köre. A külkereskedelmi deficit 2019-ben 7,99 milliárd USD volt, 2020-ban 5,98 milliárd.
A szigetország 2017 májusában kapta meg újra a GSP+ státuszt az EU-tól, amely EU elemzések szerint mintegy USD 2 milliárddal fogja segíteni az ország exportját.
Fontos elem, hogy a véres polgárháború utáni újjáépítés kizárólag „soft” hitelek segítségével folyik az országban. Az IMF által kiadott direktíva szerint Srí Lanka nem vehet fel piaci kamatozású kölcsönt. Az EU egyes tagállamai, valamint Japán és Korea kedvezményes – jellemzően kamatmentes – hitelek nyújtásával támogatják a Srí Lanka-i kormányzatot, illetve valójában saját cégeiket, amelyek a hitelekből lebonyolított beruházásokat végzik. A legélénkebb ezen a területen azonban Kína, több óriásprojekt is kínai finanszírozásban, kínai kivitelezésben zajlik.
